Dr. Szabó Tamás érsebész szakorvos

Lakás:

6728 Szeged, Szélső sor 3.

Tel: 06-62-467-567

E-mail cím: varixklinika@vnet.hu

Információ, előjegyzés kizárólag : 06-20-3-66-33-00

Alábbiakban idézzük a "Páciens" folyóirat 2002. februári számában megjelent cikket:

A vénás keringési zavar az egyik leggyakoribb megbetegedés az európai népességben, az ezzel foglalkozó tudományág, a flebologia azonban mindössze néhány évtizede létezik. Korábban igen mostoha volt a flebologiai sebészet helyzete. A visszérműtétről az volt az általános szakmai vélekedés, hogy az egyrészt "nagyon egyszerű", másrészt gyakran céltalan is, mert a legsúlyosabb esetekben nem alkalmazható, a betegség pedig utána mindenképpen kiújul. Mára változott a helyzet. Az anatómiai és élettani ismeretek bővülésének, valamint az ultrahangos vizsgálatok bevezetésének köszönhetően, gondos kivizsgálással, differenciált és célirányos módszerek alkalmazásával a kiújulási arány alacsonyan tartható, megfelelő kozmetikai eredmény érhető el, és sok olyan beteget is meg lehet gyógyítani, lábszárfekélyben szenvedőket például, akiket korábban inoperábilisnak (operálhatatlannak) tartottak. Európa egyes országaiban ma már a flebologiai műtétek többségét egynapos formában végzi. Nálunk az egynapos sebészet ma még inkább kivételnek számít.
 

Dr. Szabó Tamás szegedi érsebész szakorvos 1992 óta egynapos műtétként végzi a flebologiai műtéteket.

Tapasztalatairól kérdeztük:
 

"Kiderült, hogy az egynapos műtéteknek nemhogy nincs több szövődményük, mint a bennfekvéses megfelelőjüknek, hanem éppen hogy kevesebb van. A kedvező tapasztalatok annak köszönhetőek, hogy az aznapi hazaengedés következtében kevesebb lehetősége van a fertőzéses és a trombózisos jellegű szövődmények kialakulásának. Európa országaiban mindenütt ezt tapasztalják, ott el is terjedtek az egynapos műtétek".
 

Hogyan fejlődtek a visszérbetegségek kezelésének módszerei az elmúlt időszakban?

Néhány évtizeddel ezelőtt a Trendelenburg-Madelung műtétet végezték általában. Ez számos öt-tíz cm-es metszést jelentett, amivel néhány napig feküdni kellett, majd a lábra állás is fájdalmakkal és jelentős nehézségekkel járt. Ráadásul ezt a műtétet az esetek több, mint felében gyors kiújulás követte. Ezt a műtétet ma már szinte sehol nem végzik. A legkorszerűbb módszerekkel végzett visszérműtét jellemzői: kivizsgálás ultrahanggal, kicsi, lehetőleg néhány milliméteres metszések, minimális fájdalom, felkelés a műtét napján, kiújulás csak ritkán, lehetőleg kifogástalan kozmetikai eredmény.”
 

Mi jellemzi a rehabilitáció folyamatát?

A megoperált beteg a műtét napján (személygépkocsi utasaként) hazamehet. Fájdalom a műtét helyén vagy egyáltalán nincs, vagy csak minimális. Már aznap kimehet a konyhába, a fürdőszobába, nem szorul rá, hogy hozzátartozói kiszolgálják. Harmadnaptól biciklizhet, autót vezethet. Bizonyos munkakörökben akár már néhány nappal a műtét után munkába lehet állni. Az egyetlen megkötés, hogy a műtét után átmenetileg napközben többször rövid ideig fekve pihenni kell. A maximális teherbíró képesség kb. egy hónap után áll helyre.”
 

Mit lehet tenni a visszérbetegségek elkerüléséért?

Akinek öröklött hajlama van rá, annak mindenképpen visszeres lesz a lába. Valamelyest késleltetni lehet ugyan a kialakulás gyorsaságát, de emiatt sem foglalkozást változtatni, sem az élet bármilyen öröméről lemondani nem szabad. Szerencsére a primer varikozitás egy jóindulatú betegség, amelytől egyszerű és veszélytelen műtéttel meg lehet szabadulni, és az illető tovább folytathatja foglalkozását illetve kedvenc időtöltését.”
 

Betegeket kérdeztünk meg az egynapos visszérműtéttel kapcsolatos élményeikről:
 

Egy 56 éves látszerésznő válasza: "Estére "oszlopos" nehézséget éreztem a lábaimban. Emellett nyáron nem mertem fürdőruhában mutatkozni. A műtét alatt végig biztonságban éreztem magam. Halk zene szólt, kedvesen beszélgettek velem. Felkészültem a műtét utáni fájdalomra, de nem voltak fájdalmaim. Azóta (1999) újra rövid szoknyában járok, fürdőruhára is merek vetkőzni nyáron."
 

32 éves eladónő mondja: nekem lábszárfekélyem volt. Sokszor úgy éreztem, hogy leszakad a lábam a fájdalomtól. Vérzett is. Nagyon féltem a műtéttől, de nagy kő esett le a szívemről, mert semmilyen problémám nem volt. Műtét után két héttel (2001. május) a fekély meggyógyult, és elmúltak a fájdalmaim.
 

41 éves könyvelőnő: visszérgyulladás miatt, 1999-ben műtöttek meg. Ma rendszeresen teniszezem és tornázom, és eszembe sem jut, hogy visszeres volt a lábam.
 

45 éves óvónő: dagadt a lábam, éjszaka hevesen görcsölt. Többször volt visszérgyulladásom. Fáradékony voltam. A műtét fájdalommentes volt, utána sem volt fájdalmam. Két hét elteltével már tudtam dolgozni. Sokkal könnyebbnek érzem a lábam, nem fáradékony. A műtéti hegek alig látszanak.
 

Alábbiakban közreadjuk Dr. Szabó Tamás válaszait a betegek által feltett leggyakoribb kérdésekre:

Kérdés:            Mitől kaptam a visszeret, és egyáltalán mi az?

Válasz: Az elhasznált vért a testből a szívbe vénák szállítják vissza. Az egészséges vénákban visszacsapó szelepek, úgynevezett "billentyűk" gondoskodnak arról, hogy a vér kizárólag egy irányban, a szív felé folyhasson. Ezek a billentyűk még négylábú őseink korában fejlődtek ki, és a két lábra állással járó fokozott megterheléshez nem alkalmazkodtak eléggé. Mégis, például az alsó végtag kb. tíz nagyobb vénájából nyolc szinte soha nem betegszik meg, kettő azonban hajlamos arra, hogy a szelepek elromolván, éppen az ellenkező irányba vezesse a vért, mint kellene. A megbetegedett vénák a bennük kóros irányban áramló vér hatására kitágulnak, főleg a lábszáron megnyúlnak, kacskaringóssá válnak. Ennek magyar neve visszértágulat, latinul Varix. 

Kérdés:            Miért baj az, ha valakinek visszeres a lába?

Válasz: Ha egy szép alakú fiatal nő lába visszeres, az esztétikailag akkor is hátrányos, ha egyéb panaszt nem okoz. Emellett a keringési zavar panaszokat és szövődményeket okozhat. Lehetséges panaszok: Fáradékony, nehéznek érzi a végtagot, hosszabb állás után fájdalmas, viszket, forró, éjszaka görcsöl.

Lehetséges szövődmények: visszérgyulladás, a boka bőrének megbarnulása, megkeményedése, bőrgyulladás, kifekélyesedés.

Kérdés:            Hogyan lehet megszabadulni a visszerességtől?

Válasz: Esetenként lehetséges a kisebb visszerek (főleg a bőrben lévő úgynevezett "seprűvénák") injekciós kezelése. Többnyire azonban az egyetlen tartós gyógyulást eredményező eljárás a műtét. Ráadásul, bármilyen hihetetlen, de a korszerű technikával végzett műtét kevesebb fájdalommal jár, mint az injekciós kezelés.

Kérdés:            Mennyire csúfítják el a lábat a műtéti hegek?

Válasz: Semennyire. A jelenleg legkorszerűbb, úgynevezett "horgolótűs" technika lehetővé teszi, hogy a beteg visszereket 3-4 mm-es lyukakon keresztül távolítsuk el, öt-tíz cm-es darabokban. Ezek nyomában alig képződnek hegek, és azok is felszívódnak és láthatatlanná válnak idővel. Sőt, ezek az apró nyílások nem is járnak fájdalommal a műtét utáni napokban.

Kérdés:            Ha műtéttel eltávolítjuk a visszereket, akkor mi veszi át azok szerepét?

Válasz: Azt kell világosan látni, hogy a beteg visszerekben a vér éppen ellenkező irányban folyik, mint kellene. Ezt a többletterhet a végtag többi, egészséges vénája kompenzálja, amíg tudja. A fentebb említett szövődmények éppen akkor jelentkeznek, ha ez a kompenzációs tartalék kimerül. Ha a beteg eret eltávolítjuk, a többi véna megszabadul a többletmunkától, a vénás keringés nemhogy nem romlik, hanem éppen javul, megszűnik a fájdalom, a fáradékonyság, a nehézségérzés, sőt gyakori, hogy évek óta fennálló ekcéma vagy fekély műtét után néhány hét alatt magától meggyógyul.

Kérdés:            Hány napig kell kórházban feküdni egy visszérműtéttel?

Válasz: Ma már lehetőség van "egynapos visszérműtétre", ami azt jelenti, hogy a beteg a műtét napján este saját lábán(!) elhagyja a kórházat.

Kérdés:            Mekkora esélye van annak, hogy műtét után kiújul a visszeresség?

Válasz: Minimális. A kiújulás leginkább a ma már korszerűtlennek számító úgynevezett  "Trendelenburg-Madelung" műtét után gyakori, de nem kellő szakértelemmel végzett "horgolótűs" műtét után is előfordul. Önmagában végzett injekciós kezelés után a kiújulás - rövidebb-hosszabb idő után - szinte törvényszerű. A technikai fejlődés ma már lehetővé teszi, hogy a megbetegedett visszér lefutását ultrahangvizsgálattal kijelöljük, és kiindulási pontját (többnyire a lágyékhajlatban vagy a térdhajlatban van) megbízhatóan lekössük. Lelkiismeretesen végzett kivizsgálás és műtét után kiújulás kevesebb, mint öt százalékban fordul elő, vagyis húsz műtét közül tizenkilenc végleges gyógyulást eredményez.

Kérdés:            Muszáj-e minden visszeres lábat megoperáltatni?

Válasz:             Nem. Ha a visszeresség semmilyen panaszt nem okoz, és viselőjének az esztétikai szempontok nem számítanak, el lehet tekinteni a műtéttől. Ellenkező esetben viszont nincs értelme a halogatásnak, mert:

- 1. Az elváltozás önmagától soha nem múlik el, gyógyszerrel vagy egyéb kezeléssel nem szüntethető meg véglegesen, a fokozódó kellemetlenségek vagy a szövődmények előbb-utóbb úgyis ki fogják kényszeríteni a műtétet.

- 2. A betegség progresszív természetű, vagyis lassan, de biztosan, évről-évre rosszabbodik, és minél később kerül sor műtétre, annál nagyobb beavatkozásra lesz szükség.

- 3. Felesleges éveken keresztül viselni a kellemetlenségeket, holott egyszerű és veszélytelen eljárással azonnal és végleg meg lehet ezektől szabadulni.

Mit kell tenni, ha "begyullad" a visszér?

            Ezen a téren találkoztam a legtöbb tévedéssel és elavult nézettel. A visszérgyulladást pangásos bőrgyulladással könnyen össze lehet téveszteni, ez szakemberekkel is gyakran megesik. A valódi visszérgyulladás lényege, hogy a vér megalvad a visszérben. Erről úgy lehet meggyőződni, hogy vízszintes felületre hanyatt kell feküdni (legjobb a padlóra, szőnyegre), és a kérdéses végtagot 45'-os szögben falhoz kell támasztani. Ilyenkor a vér a visszerekből kifolyik, és a visszér helyén bemélyedés, árok látható (ki lehet próbálni, gyulladás nélkül is). A gyulladt visszér azonban ugyanolyan rugalmas kiemelkedés marad, mint álló helyzetben. A másik tipikus félreértés, hogy a műtéttel meg kell várni a gyulladás elmúlását, és addig antibiotikumokat kell adni. Még rosszabb, ha emellett még szigorú ágyban fekvést is elrendelnek. Valójában leghelyesebb visszérgyulladás esetén a visszérműtétet minél hamarabb, lehetőleg néhány napon belül elvégezni, mert így a fájdalom azonnal, még a műtét napján megszűnik, és a műtét nélkül előfordulható igen súlyos szövődményeknek is elejét lehet venni.

Kérdés: Meg lehet-e operálni a visszeres lábat akkor, ha egyidejűleg lábszárfekély is fennáll?

            Tévedés, hogy a műtéttel meg kellene várni, amíg a fekély meggyógyul. A végtag sorsát az dönti el, hogy az úgynevezett mélyvénás keringés megfelelő-e. Ezt ultrahangvizsgálattal, gumicsöves leszorítás mellett végzett járáspróbával, néha röntgenvizsgálattal lehet eldönteni. Mivel a lábszárfekély kiváltó oka leggyakrabban maga a visszeresség, ezért a műtét után néhány hét alatt a fekély be szokott gyógyulni, és - ha a műtétet helyesen végezték - nem is újul ki többé.

Mindannyian azt tanácsolják a visszérbetegeknek, hogy ha a műtét szükségessé válik, ne halogassák azt, mert utána sokkal könnyebb lesz az életük.

A cikk vagy egyes részeinek sokszorosításához Dr. Szabó Tamás előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.